Szürkehályog

Mi a szürkehályog?

A szürkehályogot a fiatalkorban átlátszó szemlencse elhomályosodása okozza. A szürkehályog leggyakoribb formája az időskori szürkehályog. Kialakulása természetes folyamat eredménye, amely az életkor előrehaladtával lejátszódik. Először a szemlencse rugalmassága csökken, aminek következtében megjelenik az időskori távollátás, más néven öregszeműség. A folyamat későbbi szakaszában a szemlencse elhomályosodik, elszürkül, és kialakul a szürkehályognak nevezett kórkép. A folyamat fokozatos: kezdeti stádiumban még nem okoz panaszokat, idővel azonban súlyosbodik, és kezeletlenül vaksághoz vezethet.

Fokozatosan kialakuló állapot

A szürkehályog fokozatosan alakul ki. A beteg kezdetben általában az éles fényekkel, illetve visszatükröződésekkel szembeni fokozott érzékenységről számol be, amely különösen zavaró éjszaka, például autóvezetésnél. A panaszokat a szemlencse elhomályosodása okozza. A lencsehomályok felszínén a beeső fény szóródik. Így egyre kevesebb fény éri el az ideghártyát, illetve a bejutó fénysugarak nem egyetlen pontban találkoznak. A folyamat előrehaladtával egyre romlik és egyre megerőltetőbbé válik a látás. Ezzel egyidejűleg a kontrasztok elmosódnak, a színek pedig kifakulnak, míg végül a beteg úgy érzékeli, mintha a világot egy szürke ködfátyol borítaná.

Látásélmény (1) az elhomályosult szemlencsén (2) keresztül